2015. április 30., csütörtök

Megkönnyebbülés :-)

Ma reggel visszamentem a dokihoz, jókora késéssel érkezett - 8tól lett volna, de fél tizkor futott be, rengetegen voltunk, egy csomóan bevonultak a kezelőbe - gondoltam felveszem én is a pléhpofát és megyek... nem szólt senki semmit - kaptam 16 szurit trombózis ellen, levágták a múltkori gipszet, megnézte a lábamat majd azt mondta, akkor most végleges gipszet kapok. Rákérdeztem, hogy muszáj annyira hosszút? mert nehéz a menés, a fekvés, az ülés (leülni csak úgy tudtam, hogy a másik lábamat hajlitottam, ezt emeltem egyszerre és felcsaptam egy másik székre). Csóválta egy kicsit a fejét, majd rászólt az asszisztensre, hogy keressen egy sint... Szóval most ez van :
Micsoda megkönnyebbülés!!!! tudok tusolni! bár levenni nem szabad, csak a tisztálkodás alatt, de mégis... A szurit meg beadtam magamnak, megmutatták hogy kell, az elsőt már abszolváltam is - pedig kicsit tartottam tőle, de nem volt vészes. 18 nap a 'büntetés', ebből két nap már eltelt :-)
És még egy dolog : nagyon jófej volt a Doktor Úr - pedig nem is adtam neki semmit, de megfigyeltem, hogy elég sürün nyúltak a zsebébe az emberek. Nekem ez úgy nehezemre esik, mert azt gondolom, hogy fizetek az államnak, és nem is keveset, akkor meg... néha dühit az emberek hozzáállása, pedig szerintem nem az az összeg határozza meg a Doktor magatartását : aki Ember az Ember akárhogy legyen is.

2015. április 28., kedd

Ezt sikerült elintéznem....

Az utóbbi pár napban, úgy csütörtök óta nagyon meleg lett, igazi tavaszi idő, sőt akár kora nyári - meleg 20+ fokokkal, ami persze azonnal beinditotta bennem a kertészt - úgy éreztem el vagyok késve mindennel, üres a kert, mi lesz most? kertészkedtem kora reggel, amig a gyerekek aludtak, a kintlétek alatt, este szélben - mindig egy-egy kicsit, mert sok időm egyben nem volt. Kiraktam a muskátlikat, amiket kellett nyestem, átültettem, vettem bohócvirágot, fátyolvirágot a dézsába, napraforgót vetettem, sarkantyúkát, kardvirágot ültettem és felkapáltam a virágoskertet - és ez sem egy egyszerü meló, mert az is jó nagy. A talaj az meg agyagos, ha száraz akkor minden müvelet úgy néz ki, hogy kapálok, locsolok, hagyom szikkadni, újra kapálok, gereblye és jöhet az ültetés - napi 1-2 ágyás a haladásom, idáig 6 ágyásom van... Na, de valószinü kicsit túlvállaltam magam, mert a sors jelzett : megállást intett, hogy eddig volt és nem tovább. A tegnap reggel épp elvetettem még egy fél ágyás petrezselymet (ennyi volt előkészitve), majd még volt két ágyásom amit fel akartam kapálni, mert láttam eső jön - gondoltam majd igy megsporlom az öntözést. De egy kicsit fújt a szél is - felkapta és elsodorta a magos zacskómat, én meg gondolkodás nélkül utána vetettem magam. Mivel ez egy domboldal és teraszozva van, kicsit elnéztem a magasságot - léptem, pedig ugrani kellett volna, és magam sem tudom hogyan, de csak egy reccs volt, majd fájdalom és a ribizlibokrok közt találtam magam. Ennyi. Valahogy besántikáltam a házba, nagyon fájt, éreztem fut ki alólam a lábam. Próbáltam pihentetni (igen - próbáltam), de sehogy nem volt jó : sem nyújtva, sem hajlitva... majd mégis lassan-lassan csökkent a fájdalom, és kezdett megdagadni. Állva sokkal jobb volt mint ülve és lógatva - igy még kitakaritottam a fürdőszobát, megfőztem az ebédet (borogatóval a lábamon)... Szóltam Apucinak, hogy vezetni nem tudok, hozza haza a gyerekeket. Hazajöttek - amikor meglátta a lábamat - épp csak megebédel és elmentünk az ügyeletre. A diagnózis : inszalag nyúlás és kaptam egy b..inagy gipszet - combközéptől le egészen a bokámig amiben sem ülni, sem feküdni... az autóban hátul ültem keresztben, mert nem fértem el az első ülésben. És ahogy megpihent már nagyon fájt is.... Csütörtökön kell visszamennem újragipszelésre, remélem az valamivel rövidebb lesz, sőt azt is megvillantotta a doki, hogy olyan tépőzáras térdfixet rak fel majd - hát reménykedem. De a hosszó hétvégére segitséget kell hivnom, mert Apuci dolgozik, a gyerekek meg itthon. Sőt : vendég kislányunk is lesz, Bogi hoz egy csapattársat a kátés csoportból, egy másik városból, ezt sem akarom visszamondani. Na, ez igy sikerült ....

2015. április 27., hétfő

A TÚRA :-)

Igy, csupa nagybetüvel - mert vasárnap résztvettünk a gyerekek első 'kisbakancsos' túráján : 18 km volt az össztáv, a szintkülönbség pedig 620 m - és ők ezt becsülettel legyalogolták! Ez egy csapat-túra volt, sok-sok kisgyerekkel, két éves volt a legkisebb - ő háti hordozóban utazott. 61-en indultunk neki a távnak, ismeretlen terepen, de biztunk, hogy ez egy gyerektúra, igy nem lehet majd annyira kemény. Aha! persze! azért voltak húzós szakaszok, ahol négykézláb toltuk fel a gyerekeket a hegyre :-) - de csodák csodája, ahogy megálltunk pihenni, azonnal szaladgálni kezdtek - fogyott a csoki, alma, keksz... és ment az ismerkedés :-) a csúcson szalonnát/kolbászt sütöttünk, utána ment a tüzelés, kutyakergetés, labdázás... és volt még egy két hófolt is a hegyen. A kilátás pedig gyönyörü!!!!










Elfáradtunk, lefele meg azon agyaltam, hogy is tudom megfüröszteni és ágybadugni őket minél hamarabb, mert meg voltam győződve, hogy kidőlnek az autóban és majd reggelig fel sem ébrednek, mivel a déli alvás az kimaradt. Hat körül értünk vissza az autókhoz, el is aludtak szinte azonnal - hazáig. Itthon meg jókedvüen megvacsoráztak, fürödtünk és 9 körül le is feküdtek :-) az emlékek meg vegyesek : bár Boró elég jól birta a gyaloglást, csak a végén volt minimális nyüglődés - ő szerinte soha többé!!! neki ez uncsi volt. Tihamér ő eléggé sokat panaszkodott, de elmondása szerint nagyon jó volt ez a kirándulás, ma is ment volna (persze ovi helyett). Bulcsi nem nyilatkozott :-) Egy dolog az amit másképp csináltam volna : bekenem őket következőkor naptejjel, mert mindhárman vörösek voltak ma reggel ...

2015. április 24., péntek

Vakációs hangulatban

Ma oktatásmentes nap van nálunk (és szerencsére péntek), hétágra sütött a nap és, bár délelőttre játszóterezés volt betervezve - a barátnőm reggel szólt, hogy mégsem jön ma, hagyjuk holnapra. Rendben - de a gyerekek nagyon be voltak indulva - igy kitaláltam főzzünk kint az üstben ebédet - nekik jó buli, lehet tüzelni, kavargatni, szaladgálni - én meg közben kertészkedek és szemmel tartom öket. Nagy ovációval fogadták a javaslatomat - igy indult az idei első közös paprikás-projekt és az első kintebédelés. (Azt emlitsem, hogy hányszor mondtam el : 'légy szives ne az ágyáson át! az ösvénybe közlekedjetek!' -????). De ültettünk répát, petrezselymet, egy ágyás borsót - és ha a terv szerint haladok, akkor ma készen lesz a virágoskertem is : felkapálom és elültetem a kardvirághagymákat, esetleg a dughagymákat is, ha a segédek közremüködnek. Holnap játszótér, vasárnap kirándulás : éljen a meleg és a tavasz!

2015. április 20., hétfő

5 nap...

szabad :-) Nem tudom irtam itt arról, hogy a héten vakáción voltak a gyerekek, nálunk ez volt  ahúsvéti szünet, mivel az ország nagy része ortodox, ezért hivatalosan ez számit a Húsvétnak (azért mi is kaptunk 3 napot a mi ünnepünkre). Apósom jött a múlt hétvégén, Tihamér már jó előre leelőlegezte, hogy akkor majd a szünetet Tatáéknál tőlti majd, Boró is benne volt - a végén Bulcsú is ment, bár azért nem annyira lelkesen a drága... Már vasárnap este mentek volna, de lebeszéltem - igy maradtak hétfő délelőttig. Reggel összepakoltam a cuccokat - és Tata gyorsan bepakolta a bandát mielőtt valaki meggondolja magát(bánatára) és elmentek. Rengeteg tervem volt a hétre - részben az elmaradt nagytakaritást akartam bepótolni, gardróbot átcserélni, kertészkedni. Most mit mondjak : ezek csak részben valósultak meg, a többi majd meglesz a jövő héten. Hétfőn délelőtt csak bámultam ki a fejemből, majd úgy 2 óra magasságában mégis nekilendültem : vasalni.... kedden reggel Apucival mentünk vizsgázni - vagyis ő vizsgázott, én vittem és drukkoltam. És jól drukkoltam : sikerült :-) - hivatalosan vezethet kedd óta, ami nagyon jó mindkettőnknek - ő nem kell kérjen, én nem kell vigyem, függetlenedtünk egymástól :-) Ezzel nagyjáből el is ment a délelőtt, majd utána kicsit rámoltam, takaritottam, ültettem egy kicsit. Szerdán Anyumnak segitettem eljutni A-ból B-be, majd C-be - mindezt bevásárlással összekötve, osztálytársait látogatva - ezzel majdnem eltelt a napom :-) - de szerencsére jól telt.... Csütörtökön Apucival elmentünk fürödni hirtelen ötlettől vezérelve, csak ketten, egész napra, és csak mentünk ki-be a medencékbe, úsztunk, szaunáztunk, infraszaunáztunk, gőzkamráztunk, masszirozni is voltunk, megebédeltünk : rég nem volt egy ilyen nyugis napunk kettesben, ez volt a hét fénypontja! Majd jött a péntek : annyira jó idő volt, hogy sehogy nem akarózott ruhákat válogatni, elpakolni, kipakolni - inkább kint voltam a kertben, rendet raktam a magok közt, találtam pár virághagymát és gyökeret, ezekről meg is feledkeztem - igy felkapáltam a virágoskertet, elültettem , locsoltam - napoztam .... Szombaton már jött is haza a nagy csapat. Hát ennyi volt, jó volt - újra örültünk egymásnak : néha el kell egy kicsit távolodni, hogy újra közeledni tudjunk. Ma pedig ovi/suli mindenkinek - remélem keményen lenyomjuk még ezt a pár hetet a nyári szünetig (de ezek csak az én reményeim :-)

2015. április 13., hétfő

Végre, végre, végre

Tavasz, meleg, napsütés, madárcsiripelés! És kert ! a tegnap kint voltunk majdnem egész nap, szépen megszinesedett a kicsik arca, nyitva volt a konyhaajtónk hadd jöjjön be a meleg. Rózsákat ültettem, aranyvesszőt és még egy pár virágos bokrot. A tulipánok is szépek már, van rajta bimbó is.... ma petrezselyem és répa kerül a főldbe, na meg a mák  .... lehet már el is vagyok késve vele - az Anyósomé már kel is lassan - de hát nálunk eléggé agyagos a főld, nem  lehetett rámenni. De majd lesz belőle valami az idén is -  a tavaly még később vetettük el.... Ami a virágoskertet illeti - az idén nem ültetek annyi mindenféle virágot : a bokrok és a rózsák lesz majd az alap - mellé majd jönnek a margaréták (most kaptam a tövet), mini rózsák (szülinapomra), yukka (Anyósom) és a tüzes liliom (Anyum). Azért szeretnék majd bársonyvirágot, rézvirágot, napraforgót, sarkantyúkát, dáliát is - de ennyi - nem akarok ismét dzsungel mint  a tavaly - akkor pánikba estem, hogy nem akart kelni, sürün is vetettem, egy idő után teljesen összefolyt az egész, meg a folyókák lenyomtak mindent... okultam az esetből - az idén ritkásabb lesz és igyekszem megválogatni mit vetek el :-) Ja : és még jön a hortenzia is :-) meg a sásliliom :-) lehet a végén megint sokan lesznek :-D

2015. április 10., péntek

Tihamér

Nagy változásokon ment át az én kicsi szeleburdi nagyfiam. Nem hiába mondják, hogy a hat/7 év a nagy vizválasztó : nála  a hatodik éve volt ilyen. Nem is tudom hogyan, de olyan nagyfiús lett - kinőttek az első maradandó nagyőrlői - ezzel egyidőben mintha bekapcsolt volna egy zőld lámpa iskolaérett felirattal. Teljesen magától szoroz : olyan feladványokon töri a fejét, mint 3x2, vagy 2x4+2, 10x10 - és tudja a választ. Sőt a tegnap kiszámolta a 3x40-et is, helyesen. Csak hallom, hogy jön-megy a lakásban és számol 36, majd a következő fordulónál egy idő múlva 70. Ha autózunk akkor is folyton ilyen feladványokkal nyúz :-) A logopédushoz továbbra is járunk - a 8 hangja közül 6-ot már stabilan kijavitottunk, a másik kettő is megvan már - de az még folyamatban . lelkesedése a logopédust illetően alábbhagyott, de még mindig gyakorlunk - most minden gyakorlás után pirospontot kap tőlem, heti 5 pirospont kell, hogy mehessen - ezért szivesen dolgozik :-) ma reggel is az óvónénink nem nem győzte dicsérni mennyire ügyes és türelmes, meg kitartó. Bár néha még szeleburdi, ugri-bugri, de azért sokat alakult. Az este Apuci kiabál esti mesét olvas, hallom, hogy kiabál, menjek már fel. Tihamér mondta, most ő is olvas egy mesét a kicsiknek : kinyitotta a könyvet, megkereste a mesét és szóról szóra 'elolvasta' - hiba nélkül!
És akkor két vicces :
Mesét olvasok : pince grádics - irja. Gondolom akkor most mit mondjak, nem is tudják mi a grádics... küszöb? de a szókincs... az egész csak egy gondolat, de megtorpanok : pince... grádics segit ki Tihamér .-)
Indulunk az autóval, előforditom a slusszkulcsot, amig bekötöm magam, elindul a rádió : 'Itt a Sláger rádió. A pontos idő fél nyolc. A mikrofonnál' .... szünet, mert inditok ...Kovács Ákos egésziti ki Tihamér (és igen, igy volt - a ...kos-t még elcsiptük...) Félelmetes, nem? mint egy szivacs úgy szivja az információt - és nagy a felelőség is : mire tanitom, merre terelgetem? Milyen példát lát? a felnevelés felelőssége a miénk - nincs vita!

2015. április 7., kedd

Huhhh és hahh....

felszusszantam.... ma mindenki elvonult oviba és iskolába, három teljes napig - majd jövő héten ismét szünet - bár azt hiszem egy kicsit lazulok majd, mert a három kicsiből Tihamér és Boró Tatánál szeretne tőlteni pár napot - Bulcsi rábeszélése seperc lesz :-) Igaz ma meglehetős hisztivel keltünk, hiszen az óraátállitás óta ez az első 'munkanapunk' és mind nehezményezték (én is nehezen keltem) - a laza, kötött napirend nélküli pár nap után nehéz visszarázódni a keretek közé. A tegnap azért lefektettem őket délutáni alvásra és pihentek is, de a hétvégén nem, mert volt annál sokkal érdekesebb... Ma reggel meg megkönnyebbülve vettem tudomásul, hogy a holnapi ovis program is elmarad az időjárás miatt - ez egy kenyérsütés megtekintése lett volna - a helyszin meg a mi kertünk :-) de egész héten esett, fújt a szél, hideg is van még - nehéz lett volna kenyeret is sütni, meg a gyerekeket is szórakoztatni idegen terepen - igy két hetet tolódik a program. Most akkor csak a hétvégi programom kiválasztására kell fókuszálnom (most hirtelen három opcióm is van - de azt hiszem az osztálytalálkozóval összekötött bográcsolás lesz a nyerő....). Amúgy az elmúlt egy hétben nem tornásztam, rengeteg sütit megettem - és ez látszik is sajnos.... viszont tudtam kicsit kötögetni és kiolvastam két könyvet, ez nagyon jólesett! és közben Boró is mellém kuckózott egy meséskönyvvel, ő azt olvasta :-). Mai hirtelen jött szabadnapomon ezt szeretném pótolni, a tornát.... és ültetek ismét.... és pikérozok... és lehet takaritok is egy kicsit.... vásárolni is be kellene ugrani... szóval nem sok minden változott.

2015. április 6., hétfő

A héten

öt gyerekem volt : kedden érkezett haza Félix, a naaagy unokatesó, a rajongásig szeretett, a végtelenségig türelmes, a kötélidegzetü - és még sorolhatnám :-) de tényleg, fiúban még nem láttam ilyent, hogy ennyire szeresse a gyerekeket! és mennyit játszott velük! én csak annyit láttam/hallottam : Menjünk fel puzzlet rakni - és vonultak mind a négyen vagy éppen öten, ha Bogi is itthon volt. Vagy : menjünk le tornászni - és vonultak le a pincébe mind. Sajnos az idő az nem kedvezett a sétának, kintlétnek - egész héten fújt a szél, hullot a hó vagy épp esett, ezért szegények be voltak szorulva a lakásba... a kicsik szerdáig voltak kiirva az oviból, de úgy döntöttem már nem viszem a héten, erősödjenek egy kicsit még. Pénteken Bogi is szabadnapot kapott, igy teljes létszámban lazultak itthon és sütötték a lángost, a pizzát, segitettek sütit sütni, tojást festeni. Én pedig - mivel volt babysitterem - mégis ablakot mostam a pincében és ki is takaritottam, elkapott a gépszij az utolsó pár méteren :-) A főzést, azt most hanyagoltam : vasárnap Anyósékhoz, ma pedig Anyumhoz mentünk ebédelni - igy én csak a hidegtálakkal készültem és a sütikkel. A tegnap délelőtt pedig sikerült még egy kicsit sétálni is, mielőtt esni kezdett volna az eső. mindent összevetve nagyon szép Húsvétunk volt! Ilyen :
Félix & co. - kedvenc képem


Mennek locsolni - teljes létszámban :-)
Tavasz




2015. április 3., péntek

Húsvét?

Tőltött káposzta kemencében :-)
bent : nyuszik a szilvaágon :-)
ez a tegnap délutáni kilátás a teraszról
ez pedig a ma reggeli
Nem igazán van húsvéti hangulatom!  a sütik nagyobb része megsült már, ma mézespogácsa-sütés, holnap egy lightos takaritás... de belől még nincs itt az ünnep, az nekem most kimaradt.