2015. március 27., péntek

Tyúkok, nyúlak, bárányok

lepték el a lakást, amint azt már irtam. Van amit közösen, és van amit csak én készitettem - sőt azóta már a konyhaablakot is megmostam, a tyúkunk pedig ott üldögél és figyel :-)
Ezek készültek :
Bárányka :-) nagyon jópofa, csak nagyon munkás - a bundája csikokra vágott papirzsepi csigákból áll - előbb a gyerekekkel is akartam ilyent késziteni, majd végül ők csak kifestették és vattát ragasztottak bundának.
Tyúkok : vajon mi volt előbb - a tyúk vagy a tojás? valahol láttam egy hasonlót, de nem volt leirása, igy csak összevágtuk, ragasztottuk. Tyúk 'alkatrészek'
Mindenki ragasztotta  a sajátját
Készen
Dekupázsolt régi, karcos cd-k és fapálcikák

És még mindig van pár ötletem, remélem azok is megvalósulnak még Húsvét előtt :-)

2015. március 24., kedd

Csak rövidek

- az itthon lazsáló, (ugatva) köhögő dedek száma : 3! már meg sem lepődök.
- lassan eleresztem a húsvéti nagytakaritást - igy, hogy itthon vannak semmi esélyem erre. Úgy döntöttem, hogy csak a stratégiai pontokon takaritok - a nagy gardróbátrendezést, nyári ruhatár-átszervezést, téliek elrakását, pincetakaritást majd meghagyom az Ünnep utánra.
- a hütőtakaritás közben rájöttem, hogy van egy csomó fagyasztott zőldpaszuly, spenót, tök, eper, málna, meggy - igy az elmúlt napokban főzlékeket ettünk. Szuper menüket találok ki, mint például : lencseleves, tökfőzelék, oldalas, gyümölcstorta : a hatból 4 ember ette meg, a többiek húzták az orrukat. Tegnap : sajtkrémleves, borsófőzelék, tükörtojás : hárman ettük, illetve a tojás az eltünt mindenkinek. Ma : reszeltleves, szilvásgombóc - mindenki tömte befele - rajtam meg csodálkoztak, hogy eszem a brokkolimat :-) akkor most csoda, ha hizok? kétfele főzni meg borzalom!
- Búlcsi őszintén csodálkozik Borón, aki nem kér tortát : 'Akkor te miért etted meg a levest????'
- Kitaláltam, hogy keveset iszok - úgy döntöttem, leküldöm mindennap a min.2 l vizet : kimérem most épp egy 1,5 literes flakonba - ebből iszok úgy másfelet. És : sokkal jobban érzem magam - az egyetlen gondom, hogy nem tudok eltávolodni a mellékhelyiségtől - de állitólag ez eleinte természetes, majd megszokja a szervezetem. Hát - remélem!
- Apuci egyik mániája, hogy időről időre demostazonnal iderendeli Apósomat. Normális, ha ez első gondolatom az : hogy akkor hogy fogok tornászni :-) (nem - pedig szeretem Tatát). De majd nyomom a szobabicajon.
- Egy csomó húsvéti nyuszis/baris dolgot gyártottunk - majd megmutatom (a : ha már nem lehet tiszta az otthonunk, legalább legyen diszes jegyében)

2015. március 23., hétfő

Hétvégi idill

Reggel korán, amikor 8 óra magasságában már el is voltunk fáradva :-)
majd egy picit később :
egyik a szülinapos barátnőnek készült, a másik itthonra

2015. március 21., szombat

Jó nap :-)

Néha annyira kevés kell a boldogsághoz :- ) pedig a tegnapi nap nem is indult annyira jól : reggel beletörődve nyugtáztuk (a héten nem először),hogy ismét fehér minden, még mindig havaz, az út pedig jeges, csúszós. Csomagot kellett levennem az állomásról - 6kor azt mondta a soför 7-re itt van - gyorsan összekaptunk mindenkit, majd 7 előtt 10 perccel meg azt mondta csak 8 körül ér ide... tiszta öröm és boldogság :-) végül negyed nyolckor már oviba voltunk, 8-ig kávéztunk is Apucival. Majd a kicsikkel kirándulni mentünk a viz világnapja alkalmával - a vizházba. Megnéztük, hogyan kerül az ivóviz a kútból a poharunkba - bár szerintem a nagyoknak volt élmény, a kicsik egy csomó csövet és vizet láttak a hatalmas helyiségekben (vagy lehet mégis megmaradt valami, mert nagyjából elmesélték Apucinak mit is láttak). Ez az egész egy szük óra volt - én meg úgy gondoltam, hogy egy délelőttös program - ott álltam hirtelen egy csomó idővel. Ekkor kérdezte meg az egyik szimpatikus Anyuka - nem lenne kedvem egy kávéhoz? hát dehogynem! végül süti is lett a kávé mellé, majd vásárolni is mentünk : egy-egy sálat, majd leragadtunk a Kreativ studióban :-) - annyira jó volt ismét ismerkedni valakivel! Jó másfél óra múlva váltunk el és megbeszéltük, hogy ezt még megismételjük! Utána Bogival mentünk el vásárolni, majd megebédeltünk a városba, összetereltük a Kicsiket - utána itthon ejtőztünk Apucival :-) sokszor egy ennyi is elég, hogy jó napunk legyen ...

2015. március 19., csütörtök

Dilemma

Ki érti a nőket??? ez a kőltői kérdés - mert néha én magam sem tudom mi is van velem. Vagyis - hogy az elején kezdjem, volt most egy egész hónapos periódus, amikor mindig beteg volt valaki - szépen sorban, ahogy kell ezt - de erről irtam is azt hiszem :-), meg arról is, hogy hurcolászni kell mindig azt a gyereket éppen aki itthon van. Ez nem egy egyszerü feladat, mert van, hogy nem álmos éppen - de aludni kell, vagy aludna még és menni kell ... tehát vasárnapra úgy láttam, hogy most már mindenki nagyjából rendben van - hétfőtől pedig mennek oviba. Hát persze : mentek is, de a hétfői szabadból nem lett semmi : reggel a logopédus, majd hazajöttem, elvittem Apucit munkába - de közben voltunk vásárolni is, csomagokat vettünk el, elszállitottuk, igazolást kértem a doktornénitől, stb. - eltelt a napom, épp egy rövid tornára futotta. Kedden homeós doktornéniél voltunk hármasba egy szomszédos kisvárosba, ha már ott voltunk akkor játszótereztün egyet, megebédeltünk - épp csak hazaértem, hogy a kicsiket begyüjtsem, majd még egy kör Apuciért. Szerdán már nagyon akartam azt a szabadnapot - de : az autónk egy ideje sántikál, a bátyám elvitte megnézni, igy a másik autóval kellet mászkálnom - igy azonnal rámhárult egy csomó elvégezendő feladat is, meg amikor Apuci bejelentette 11 magasságában, hogy : Akkor jövök haza veled! - hát, elég érdekes arckifejezésem lehetett. Mert az a helyzet, nekem szükségem van az én-időre - nem (csak) pihenni, de arra is, hogy időről időre egyedül legyek, olvassak, irjak, kötögessek csak úgy magamban. Ma végre egyedül vagyok. Tornáztam, kipakoltam a hütőket, ebédet főzök, kiszaladok Anyumhoz - egyedül. És ez most olyan jó. De akkor miért szoktam panaszkodni, hogy Apuci keveset van velem/velünk? vagy vigyázz, mit kivánsz mert beteljesül? ki érti ezt?

2015. március 17., kedd

Véletlenek

nincsenek! Ma voltunk Tihamérral a homeós doktornéninél kontrollra : meg vagyok elégedve az eredményekkel - a köhögése kimaradt, a légzés közbeni sipolása megszünt, nem volt beteg sem, ha leszámitjuk ezt az utolsó gennyes mandulagyulladását - de ez mind a négyükön átment, ő birta a legtovább, már-már azt hittem meg is ússza. De olyan dolgokra kérdezett rá, hogy idegesitő szokásai, amik megyszüntek (IGEN : folyton 'köszörülte' a torkát), vakmerő cselekedet (mérséklődött), hisztik (csökkent a gyakoriságuk és az intenzitásuk is), selypités ( a 8 javitandó hangból 6-ot sikerült kijavitani!). Ez most azt jelenti használ az alkati szere, most a következő feladat a poratka kivezetése - ez egy hat hetes folyamat lesz (negvenkét nap - vágta rá az Alany :-), az állapota átmenetileg visszaeshet, de ez igy természetes - mondta a doktornéni. Most úgy éreztem, hogy sokkal jobban el tudtam vele beszélgetni, jobban mint a múltkor - akkor kissé felületesnek éreztem, de most már láttam az 'okát' is : egy 1 éves babát, aki számitásaim szerint akkor 8-9 hós lehetett. Beszélgettünk arról is, hogy Tihamér nem eszik húst, szinte csak szénhidrátot és - gondolom mivel ez hamar felszivódik - folyton éhes. Nagyon sokszor mérsékelnem kell az adagokat, húzni az időt, mert bár sokat is mozog, azért mackós alkatú. Erre mondta a doktonő, hogy van olyan szer is , ami pörgeti az anyagcserét, mérsékeli az étvágyat - vagyis normálisra állitja be ezeket : a madar C12. Ekkor kérdeztem rá, hogy van az a Cefamadar - mosolyogva mondta, hogy igen, ez úgyanaz, csak kereskedelmi körités nélkül és az ára is töredéke a kereskedelemben találhatónak. És : hogy akár én is szedhetem. Hát itt agyalok, hogy hiába tornászok, fogom vissza a kaját - a kilók makacsul ragaszkodnak hozzám - erre egy nappal később jönnek ezek a bogyók. Teljesen belelkesültem én is - úgy érzem jó úton haladunk végre.

2015. március 13., péntek

A kisördög a vállamon

néha azt suttogja : most neeee! - mert nincs annyi időd. vagy : ma úgyis elég sokat rohangáltál. vagy : csak még ezt a falatot! vagy : majd ledolgozod! És vannak napok, amikor sikerül neki a rábeszélés - egyszer, kétszer havonta - de az tőlt el büszkeséggel, hogy az esetek többségében én nyerek, és nem halogatok, hanem igenis cselekszem. Mert napi 30 perc mozgás is mozgás, erősit és mennyire jó utána! Az, hogy megcsináltam, sikerült, egyre könnyebben megy a torna, érzem az izmaimat, lötyögnek rajtam a nadrágok... Igaz, kilókban nem igazán mérhető még a változás - de változás igenis van! Január óta kezdtem - és terveim szerint addig csinálom majd, amig csak jólesik. Igy legyen!

2015. március 11., szerda

Dióhéjban

Ismét leirom, hogy kemény hét elé nézünk : lassan három hete, hogy mindig van valaki itthon, ez eléggé megváltoztatja a napi rutint - mert akkor vonszolok mindig valakit magam után, délben kell az ebéd, mese, altatás, rohanni a többiek után... a hétvégén itt volt Apósom, mert vasárnap szinházba mentünk. Persze, amire a többiek helyrejöttek volna - lerobbant Tihamér is szombaton, majd vasárnap volt a legrosszabbul - láza volt, hidegrázása, fájt a torka és a hasa - nem is akartam menni este, de Apósom mondta nem mozdul el mellőle, meg hogy menjek csak - végül elmentünk, de minden adandó pillanatban hazaszóltam mi van - szóval nem volt annyira kikapcsoló.... Hétfőn meg nőnapi vacsin voltunk a csajokkal, előtte orvos, bevásárlás, majd rózsatöveket láttam jó árban, azt is vettem. Meg dughagymát, csemegeuborkát - készülök a tavaszra. Kedden közjegyzőnél voltunk és előre főztem két-három napra (attól függ, hányan leszünk majd itthon), ma meg kenyérsütés volt a program. Holnap takaritás, mert ne mondjam milyen állapotban van a lakás amikor csak igy itthon van mindenki. A kicsiket vittem ma már oviba - és egy gyermek nem gyermek :-) alapon holnapra beterveztem a takaritást. Autót is kell mosatni valamelyik nap. Holnap Boginak szülői. Pénteken meg buli az Anyukás fórumos csajokkal....és hajat is kell(ene) igazitatni valamikor ...

2015. március 7., szombat

Tavasz

Elkészitettük, ha már nem akar jönni... ötlet innen. Voltak már annyira jól, hogy kellett valamit kezdeni idebent, kimenni még mindig nem lehet : havazik és fúj a szél.... Mondjuk inkább én voltam a kivitelező, de ők is mindketten lelkesen vágtak/szabdalták a papirt - Boró rajzolt is a körökre - Bulcsi épitőkockának használta. Nekem nagyon tetszett az ötlete.





2015. március 6., péntek

Valami jó, valami rossz

Van minden, teljesen szubjektiven. Jó, hogy a kicsik jobban vannak, Bulcsinak visszavonulót fújt a duzzadt mandulája - első nap majd frászt kaptam mikor benéztem - nem értettem, hogyan vehet levegőt.... Be vagyunk zárva másképp, vihar van kint már napok óta, havazott is, meg havaz most is - pár meleg tavaszi nap után. Ami rossz, az meg az, hogy hurcolnom kell őket magam után mindenfelé, fektetni, ébreszteni, időre odaérni az egész galerivel... De : megkezdődött a kerti szezonunk -  a hétvégén ültettünk már salátát, spenótot, borsót, retket és pár dughagymát - remélem nem árt meg neki a hideg és a hó. Amúgy a melegre azonnal beindultak a tulipánok, nárciszok...
A tegnap sikerült összehozni egy nagyon finom sütőtökös rizottot, amire még Bogi is csak hümmögve annyit mondott : Tudod te, hogy ez mennyire finom???? A tegnap meg annyira elviselhetetlennek tünt ez az időjárás, hogy eldöntöttem kell valami ami szines, tavaszias - igy vettünk pár szines mintás papirt és ma munkának látunk.
Mi lesz ebből????
ez pedig a ma reggeli kilátásunk
Hétvégén meg szinház - alig várom!

2015. március 3., kedd

Bye-bye ovi...

még a héten legalábbis. Bulcsú itthon volt a múlt héten is - folyt az orra és köhögött is, de nem volt olyan nagyon beteg megitélésem szerint, nem is voltunk doktornál, csak kezeltem stodallal, paracetamollal és C vitaminnal. Hétvégén már egészen jól volt - ekkor meg Boró robbant le - láza volt, hányt, ment a gyomra, fájt a torka.... Nekem meg szombat reggelre begyulladt a szemem, mindkettő és fájt e fejem is rettenetesen. De becsületünkre legyen mondva végigtoltuk az egész hétvégét keményen : szombaton disznóvágni voltunk - a terv szerint mind a hatan mentünk volna, de beszéltem Apósommal pénteken délben 2 körül, erre meg hiv fél négykor, hogy itt van, vegyem el amikor megyek a gyerekek után - úgy-e, nem baj :-) neeem, sőt! Ő maradt a gyerekekkel szombaton - majd kijöttek utánunk. Annyira jófej volt! Vasárnap meg barátok voltak nálunk, halászlevet főztünk - Boró elnyúlva, lázasan, nekem meg szakadt szét a fejem... Hétfőre meg mindkét kicsinek gennyes a mandulája. Ez a mi formánk -  a tavaly is február végén kezdődött a nyavajánk - remélem ez most nem lesz hosszú... Antibiotikumot szednek, elég erőset és az aggaszt, hogy a gyomruk is fáj, pedig megy a probiotikum is. Csak ennyi legyen és ne több, annyit kivánok most.