2014. december 31., szerda

BUÉK

2014 jó év volt, rengeteget tanultunk, gyarapodtunk tudásban (és sajnos kilókban is - ez utóbbi remélem nem lesz állandó :-), kipróbáltunk új dolgokat, dolgoztunk is jó sokat. De igy kell ezt csinálni! Eltelt egy évünk ebben a házban, itthon - jó itt lenni, megszoktuk és olyan mintha mindig itt laktunk volna. Szép hely, jó levegő - a közlekedést emliteném, mint hiányosságot, de az év 10 hónapjában ez is megy simán, a másik kettőt meg megbocsájtom neki :-) Boldog új évet mindenkinek és teljesüljön minden vágyatok, terveitek váljanak valóra! Találkozunk 2015-ben!

2014. december 30., kedd

Még egy autós?

Megfogyatkoztak az autós bejegyzéseim, gondolom azért, mert megfogyatkoztak a problémáim is. Nem azt mondom, hogy profi lettem, ami a vezetést illeti, de eltelt egy év amióta nyomom a pedált és teljesen elégedett vagyok magammal, mert voltak ilyen-amolyan félelmeim, miszerint összetöröm az autót, rámdudálnak, mert bénázok, nem tudok majd leparkolni szabályosan, túl gyorsan megyek majd, meg rendszeresen stresszeltem a gyerekek miatt is - ezek lassan megszüntek, még soha senki nem dudált rám, nem intettek be, sőt csak jóindulattal találkoztam eddig és már képes vagyok zajban is vezetni, miközben hátul gyilkolják egymást... alakul. Az utolsó mumust is legyőztem : a tolatást, a háttal közlekedést, amiről azt gondoltam, nekem ez SOHA nem fog menni! Először Anyumnál próbáltam meg, csak úgy, mert feltörték az utat, hatalmas gödör maradt utána, főút és mindig stresszeltem, hogy meghúzzák az autót a kapu előtt. És megpróbáltam, hatalmas sikerélmény volt, mert bár nagy volt a forgalom, elsőre sikerült. Utána meg csak igy hagyom el az autót, mikor hazamegyünk. Majd a városba is próbálkoztam, ment. Most meg a tegnap itthon is megpróbáltam, centiméterről centméterre engedtem az autót simán beálltam, pedig a tavaly pontosan ezen robbant ki egy hatalmas vita Apucival, azóta meg sem próbáltam, annyira tartottam a helyzettől. Most egyedül voltam, nyugodt és legyőztem ezt a félelmemet (is). Volt csodálkozás amikor hazajött :-) olyan jó érzés, hogy megy ez nekem! Szóval van remény mindig, minden helyzetben, ne adjátok fel !

2014. december 28., vasárnap

Utána

vagyis Karácsony után - is van élet, sőt....Nagyon hamar eltelt, azóta sem sikerült kipihenni magunkat, mert szeretjük tovább fokozni a fokozhatatlant :-) a mostani karácsony után vegyes érzéseim vannak - minden rendben volt/van, de : volt egy apró baki ami becsúszott 24-én, amit persze megbeszéltünk, de ez eléggé tönkrevágta a hangulatomat és bár igyekeztem, nem látszott semmi, mégis ott bent még mindig .... na de a gyerekek teljesen el voltak varázsolva a karácsonyi hangulattól és ez a lényeg. Az varázslat még szentestén kezdődött a templomi szerepléssel, karácsonyfával : Boró és Tihamér elmondták a versikéket is (Bulcsi nem és nem), sőt Tihamér fennhangon közölte a Papbácsival, jó hangosan - Annyira szeretlek Téged!!! :-) Nagyon aranyos volt! és utána csak sodródtunk az eseményekkel - szentesti vacsora Anyumnál, megjött az Angyal, majd hazajöttünk - és csodák csodája ide is megérkezett már akkorra .... játszottunk, játszottunk és játszottunk első este.... és másnap csak folytattuk a semmittevést :-) nagyon bejöttek az ajándékok - Borónak a tüllszoknya és a Póni, Tihamérnak az autópálya, Bulcsinak a parkoló, Boginak a gitár. Ja és a társas, amiben a kezdő Tihamér halomravert mindenkit :-)


Másnap Mamáékhoz mentünk ebédre, majd itt jött az ajándék része Nekem : a kicsik önként és dalolva maradtak Tatával (azért Bulcsi utánunk szólt - Gyertek utánunk, jólvan?). Nem birtunk magunkkal, Apuci azonnal beszervezett másnapra (tegnapra) egy barátos sütögetést, de nem akármit - kenyeret, tőltött káposztát és csülköt, a vendég gyerekeknek nagy élmény volt, mi alig csináltunk valamit :-) este meg volt egy keresztgyerekes körünk, Apuci ma reggel ment dolgozni, 6 kor keltünk (én vittem). Itt tartunk most - mára semmi egyebet nem szeretnék mint pihenni és aludni - mert az utolsó 4-5 napban alig jött össze a minimum 5 órás alvás per éjszaka... fáradt vagyok :-)

2014. december 23., kedd

Megállok

és egy kicsit eltávolodva próbálok rálátni a napjaimra. Mert : vasárnap ismét áramszünetünk volt : reggel Apucit elszállitottam még valamit elintézni, majd utána Bogival templom, ezután meg nem volt áram egész este 9-ig. Aznapra a sütik voltak beütemezve - de persze némi pakolászáson kivül nem csináltunk egyebet  - vagy azért mégis : kint az üstben megfőztük az ebédet és Bogival fürdőbombákat készitettünk :-)



Nagy kedvencek, kiváncsi vagyok milyenek lettek ezek- most száradnak, mindenesetre már pezsegnek, annyi biztos, mert kipróbáltuk. De hát a terv az terv, ideges is voltam a sütik miatt, de majd gondoltam hétfőn. persze hétfőn is vásárolni kellet reggel, majd amire hazaértem, ebéd készült, kimentek, lefeküdtek.... Új mézespogit akartam kipróbálni, részeben az időhiány miatt, hogy azonnal süthető. Na persze : vagy elnéztem valamit vagy nem tudom mi a gond, de sajnos ez nem sikerült. Nem nőttek fel, ha az előirt ideig sütöttem, akkor nyersek maradtak, ha tovább akkor kemények lettek... azért majd'el is fogytak, úgyhogy nálunk nincs olyan, hogy elrontott süti. utána meg hájas kiflit gyúrtam - ez nemes egyszerüséggel meg sem kelt, én meg egy mozdulattal elengedtem, pedig nem szoktam ételt eldobni... ez egy ilyen nap volt. És elgondolkodtam, sőt Bogi mondta is, hogy ünnep van, most kellene nyugodt lenni, nem halálra dolgozni magunkat... és igaza van, persze - de nekem a Karácsony a tisztaságot jelenti - kint és bent, minimum 3 féle sütit. Pedig szerintem a gyerekeknek a hangulat marad meg, akkor meg miért kapkodok? A sütik ma elkészültek, három féle ma délelőtt, sőt még ebédet is főztem és előttem a délután...lenyugodtam kicsit. Jó lesz igy, csak együtt legyünk !

2014. december 22., hétfő

Adventi naptár - 20. és 21. nap

20-án kifestő volt, most karácsonyfás - most látom csak, hogy engem is annyira elkapott a hév (beálltam szinezni :-), hogy nem is készült fotó róla. 21-én meg egy karácsonyi matricás füzetke volt a csomagban Jézus születéséről : elolvastuk a történetet és beragasztottuk a matricákat.
Bevallom, kezdtem kifulladni a végére, jó, hogy még csak két nap van hátra, de ebben szerepet játszanak a végére megsokasodott tennivalók is. Még két nap Karácsonyig !
Azt hiszem ezeket nem is mutattam még - az adventi koszorúnk

 Falidisz

Gyertyák
Ajtódisz

2014. december 20., szombat

Adventi naptár - 18. és 19.nap

18. nap : mozgáskártyák :-) innen
19.nap - porcelángyurma - most célirányosan csak karácsonyi motivumokat szúrtunk ki, girland készül majd belőle




most száradnak :-)

2014. december 17., szerda

Adventi naptár - 13.,14.,15.,16. és 17. nap

Kicsit lemaradtam a dokumentálással, de van 'igazolásom : hétfőn Boróval doktornéniztünk, ami tudnivalóan nem egyszerü és rövid feladat - este fél 9-re értünk haza. Nagyon köhögött a Mucikám, már két éjszaka alig aludtam valamit, mára úgy néz ki megfordult (de ma Bulcsi köhögött - nehogy nyugodtabb legyek). Meg kenyeret is sütöttünk - ez sem egyszerü feladat (még) - sokkal finomabb, lazább lett mint az előző, pedig most 'csak' Anyum volt itt - de ő sem sütöt soha, csak látta kislánykorában :-) és lett most egy finom, hagymás kenyerünk is :-) Amúgy jött az ovónéniktől a körüzenet a tegnap, hogy a holnapra tervezett adventi közös készülődés is elmarad, résztvevők hiányában...
Ezek még vasárnap készültek - angyalka



és a napirendi kártyák - ezeknek hatalmas a sikere, mindig elmondjuk mikor mi fog történni, keresik, követik :-)
Egy kis útkeresős feladat
A tegnapi karácsonyfáknak is nagy sikerük volt : mindenki becsatlakozott, még Mama is :-)



Ezek pedig a mai pingvinek :-)


Szóval dolgoztunk mi, nem lazsálunk - de nem is lehetne másként, hiszen ébredés után kb 5 perccel megkérdezik már, hogy : megnézhetjük mi lesz mára a meglepi???? pedig tudják, hogy csak akkor, amikor mind a négyen itthon vannak. És van nagy felháborodás, ha aznap nem tudjuk megcsinálni, vagy netán másnapra marad a feladat!
Végül pedig ketten a teknő-kaparó, sütős segédeim közül :-)

2014. december 16., kedd

Kicsit fásultan

vettem tudomásul vasárnap, hogy Boró köhög, Bulcsinak folyik az orra. A vasárnap amúgy is egy érdekes nap volt - a pénteki nagytakaritásnak, rendnek nyoma sem volt már, és hiába játszottunk, sétáltunk és délelőtt még elkészitettük az elmaradt meglepiket - mégis csak vadultak és kergették egymást, és kiabáltak... Boginak mondom 12 körül, hogy akkor most hozza a füzeteket/könyveket, nézzük át a leckét - ártatlanul néz rám, hogy ő még nem is tanult... persze felhergeltem magam - meg ez amúgy is egy kényes pont nálam, nem hiszem el, hogy ennyire nem érdekli - és hogy majd a vasárnap este leckeismétléssel telik majd... Plusz : látom, hogy Tihamér piszkálja a fényképezőt, amit Bogi kért el és tett le az asztalra egy percre. Majd rámnéz, látja, hogy látom - elrohan és lekapja az asztalról : pont a sarkán landol a konyhapadlón.... még müködik, de 4-5 kattintás után készit egy képet. Két éves gép. és én nagyon szeretek fényképezni, ezért is kaptam ezt a gépet ajándékba. Remélem még javitható... Ott, akkor el is szakadt a cérnám, kiabáltam, sirtam is egy sort. annyira elegem volt!Majd megebédeltünk,paprikakérmleves volt és rizotto, amit először készitettem : mindig azt hittem, hogy a rizotto az valami piláf-féleség - de nem, nagyon-nagyon finom lett, kb.85%-os népszerüségnek örvendett, ami nálunk nem rossz :-) Lefektettük őket, majd Apucival elmentünka karácsonyi vásárba, Bogi maradt a kicsikkel - láttam gyönyörü cserépbögréket, kézmüves szappanokat (vettünk is ) - és ettől az eggyütt tőltött 1 órától és a finom ebédtől mégis szép lett a vasárnap. Meggyújtottuk a harmadik gyertyát :-)

2014. december 13., szombat

Adventi naptár - 11. és 12. nap

Befejeztük a hóembereket

Volt egy kifestős angyalka - és megállapitottam, hogy ez az egyik legnépszerübb feladat :-)
És : só-liszt gyurmáztunk


még ő is :-)
Nem unatkoztunk (ma sem) az biztos! még : sétáltunk egy nagyot, fenyőtobozokat és fenyőágat hoztunk az erdőből és az ajtó előtt vetkőztünk le, annyira sár volt, a ruhák azonnal mentek a mosógépbe, a cipőket meg le kellett mossam, meleg is volt, csurom viz volt a fejük, hátuk...



2014. december 12., péntek

Nehéz...

A tegnapi adventi tevékenységünk elmaradt, a tegnapelőttit sem fejeztük be még, ma meg jön az újabb, plusz még van egy fél adag mézespogácsa a hütőben, azt is ki kellene sütni - persze velük. A miértet is leirom : Tihamér beteg, itthon van, nagyon csúnyán köhög, és bizony unatkozik egyedül - igy a tegnap az ablaktisztitás és a nagytakaritás, az ebédfőzés mellett társasoztam, autóztam vele - kimenni nem engedtem - ködös, nyálkás idő van, nem jó neki... a kicsikkel 5 körül értünk haza, gyors uzsonna és mennem kellett szülőire Boginak. Úgy gondoltam ez kb.1 óra, még jut időm elkésziteni a vacsorát is - na igen : háromnegyed 9-re értem haza, épp csak vacsoráztunk, nyelvanyókáztunk - és igy is megcsúszott a lefekvés... A téma a szülőin persze a juniusi vizsga volt : most irtak egy próbavizsgát novemberben és az eredmények katasztrófálisak. Meg ami külön kiakaszott az a napló, vagyis Bogi jegyei : mert hogy lehet egyik nap 10 est kapni, majd utána két hármast??? nem értem! vagyis igen : a tanárnéni reggel összeszedte a füzeteket, akinek nem volt házi az hármast kapott. Matekból - amiben eddig kifejezetten jónak számitott, most viszont nincs eltérés - mindenhol pengeélen táncol, elég egy rossz jegy ahhoz, hogy ne is tudja majd kijavitani - persze ő meg akarja magyarázni, hogy miért igy meg úgy : de magyarázat nélkül is látom : nem tanul!. Pedig állitólag igen... DE elhatároztam és a tegnap este közöltem is vele, hogy nem engedem, hogy elsz..ja az életét - amikor hazajön leteszi a telefonját és tanul. A kicsik 9kor fekszenek - 9 és 10 közt kikérdezem a leckét! ezt az idő az Apucival tőltött óra volt, most Bogira forditom. Egy próbát megér mindenképpen - eddig csak szúrópróbaszerüen ellenőriztük, most minden nap ... Amúgy gitárt kért karácsonyra (Tata már meg is vette, bár ennek nem örülök), de mondtam szó sem lehet egyelőre gitárórákról, majd csak a nyártól kezdve. Remélem, nagyon remélem nem szúrta el még végérvényesen és sikerül összekapnia magát a nyárig!

2014. december 11., csütörtök

Adventi naptár - 10. nap

A tegnap rohangálós napom volt : reggel elvittem a gyerekeket oviba, haza. 10-re fodrászhoz mentem (Tihamér tatával maradt), majd utána elmentem vásárolni (a mi ajándékaink nagyjából rendben vannak - kivéve persze Apucit, akinek most sem tudom, mit - és ekkor adta Anyum a pénzt az ajándékokra, hogy nem tud járkálni, meg én tudom mit szeretnénk...) - gondoltam, most csak Tihamér van itthon, de lehet ez rosszabb is - ki sem tudok majd mozdulni. Utána búzát vittünk a malomba, megőrölték - kaptunk kenyérlisztet, korpát, finomlisztet. Ismét egy kör vásárlás. Gyerekekért mentem, majd orvoshoz vittem Tihamért - a diagnózis légycsőhurut, de akár tüdőgyulladás is lehet belőle... annyira sajnálom szegénykét : persze, antibiotikum lett belőle. Későn értünk haza - csak kibontottuk a meglepiket : wc papir-gurigából hóembert... végül csak lefestettük a gurigákat, iratlyukasztóval fekete kartonból kivágtuk a szemeket, gombokat - ragasztás holnap...

2014. december 9., kedd

Adventi naptár - 9.nap

A csomagba mára Angyalkák és Télapók kerültek - az előbbieknek nagyobb sikerük volt : szinezni és ragasztani kellett, Boró bábunak használva őket még rövid mesét is mondott :-) Sajnos, megállapitottam, hogy Bulcsit a rajzolós/szinezős feladatok nem igazán érdeklik, egyszerüen nézi egy darabig, majd lelép - de majd kialakul, remélem. És ami nem a vidám kategoria : Tiahmérnak láza is lett, két napja csúnyán köhög, a csoportnak meg közel fele beteg. Próbálgattam a homeos bogyókat, de az éjjel is annyira csúnyán sipolt, hogy nem várok tovább, ma orvoshoz megyünk.



Adventi naptár - 8.nap

Karácsonyi mécsesek, szalvéta diszitéssel. Teljesen elfeledkeztem erről a feladatról, csak a szalvérákat raktam a csomagba, az üvegeket keresgélni kellett - de megoldottuk. Ilyenek lettek :




És 'kozmetikázva'