2014. május 30., péntek

Embertelen szép, embertelen jó....

zakatol fejemben egy pár napja : mert bár kihagytam a reggeli nyugi-órámat, meg nem is kötök, horgolok egy ideje - mégis minden percem be van osztva. Persze, panaszkodhatnék, mi haszna - de ez nem panasz, inkább csodálkozás, hogy, hogy tud igy telni az idő? ilyen gyorsan? Mert ez volt a héten : hétfőn disznóvágás (mondtam már, hogy Bogi konfirmál? :-), a gyerekek oviba - de amikor mentem utánuk, már mondták, hogy Bori köhög... és folytatta egész este, éjszaka, láza is lett, nem aludtunk egy szemhunyásnyit egész éjszaka... Kedden itthon volt, orvosnál voltunk, csak lézengtem egész nap : kicsit gyomláltam, kicsit kapáltam - de ezt kérem lehetetlen utólérni vagyis a gyom irdatlan mennyiségben terem... és ha hozzávesszük, hogy itt pár éve még mező volt... szinte lehetetlen (embertelen) tisztán tartani. Úgyanezt tettem szerdán is, immár két gyerek társaságában, mert Bulcsi is itthon...  Csütörtökön meg palántákat is ültettem, kicsit vasaltam... Ma is...meg takaritottam, csomagot kivittem és elküldtem sogórnőmnek, cipőtvenni mentünk Bogival (és a három kicsivel - tiszta élvezet :-), Apucit fuvaroztam, Anyumot elhoztam, főztem. Kedden fodrászhoz kellett volna mennem, ruhát is akartam venni magamnak - ezek ugrottak : holnap kicsengetésre megyünk, se frizura, se blúz - de remélhetőleg igy is én leszek....a többi meg - megvár.

2014. május 29., csütörtök

Elsők

Az első eprek
Az első (vasárnapi) ebéd a teraszon - csak forró volt a leves, kivittem - ott ettek - és azóta is sokszor

Az első közös aszfaltrajz - a felmosó fontos elem, az a radirgumi :-)
És : Bogi elkészitette az első önálló pizzáját, ami nagyon-nagyon finom lett, minden elismerésem!

2014. május 27., kedd

Bulcsi, a balesetes

Csak egy laza (Apás) vasárnap délelőtt képes ennyi sérülést begyüjteni :
- karmolás a fején ( a homlokán elől egy kisebb, csak a tegnap vettem észre egy nagyobbat hátul - ettől ki is akadtam egy kicsit...szerencsére a macska be van oltva...)
- elmentek sétálni sapka nélkül - megégett a feje és a nyaka....
- motorozott, szükre vette a kanyart - hatalmas horzsolás a vállán, könyökén
- a fenekén kék foltok (????)
- a lábszárán kék foltok és horzsolások (mert képes elakasztani saját magát - talán az ortopéd problémái miatt)
Este a fürdéskor , miután levetkőzött - elborzadtam, tisztára mint akit jól elvertek :-( és még hol van a rövidnadrágos korszak - azt hiszem, jobb ha betárazok sebtapaszból...

2014. május 22., csütörtök

Reggeli mantra

Ma nyugodt leszek! ma nyugodt leszek! - ma jó kedvem van! ma jó kedvem van! - mosolygok! mosolygok! Igyekszem pozitivan megfogalmazni a mantráimat : szükségem is van ezekre, nagy szükségem : Boró minden reggel világfájdalommal indit... ha szólitom, fel kell kelni - akkor azért, ha simogatom, puszilgatom - igy ébresztem - akkor azért, ha a piros nadrágot veszem elő - akkor azért, ha a lilát - akkor azért, mosakodni kell, fogat mosni, cipőt húzni, autóba ülni - és még hosszan sorolhatnám - semmi nem jó, de annak az ellenkezője sem! Ma eljutottunk odáig, hogy szinte szünetek nélkül végig orditotta a reggelt egészen a felkeléstől amig az oviba beadtam a csoportba... és délután semmi gond - kezesbárány!. De reggel !!! a legények őltöznek, mosakodnak, készülődnek szó nélkül (Hála !) - de Boró... ma annyira kiakasztott, hogy már egy órája nézek ki a fejemből, zakatol az agyam - tehetetlennek érzem magam... szerencsére holnap Apuci is itthon van - ebben a fázisban lehet jó tenne neki, ha mással készülődne. Nem tudom. Mindenképp most áttomboltam(inkább tornásztam, ugráltam) egy AC/DC számot - igy kicsit jobb, kiment belőlem a feszültség... most kávézok, horgolok egy kicsit, majd irány a munka. Tihamér köhög, ő itthon van.

2014. május 18., vasárnap

Hétvégi nyüzsi

Igen, ez most az a fázis, amikor mindig jön valaki, mindig történik valami mozgalmas minden napunk. A ház körül rengeteg tennivaló van mindig alapból - ehhez jön még az is, hogy az udvarunk egyik fele gyakorlatilag még mindig épitőtelep, gödrökkel, vasakkal, kövekkel - és ezt szeretnénk felszámolni. Van még épitenivaló bőven : egy támfal, járda és lesz kemencénk - grillezőnk is - valamikor majd, szépen lassan. Most csütörtök óta szerelik a vizet - mert az öntözőrendszerünk (mert az is lesz :-) még nem müködik, sőt lesz automosáshoz is egy tömlő - ezt alig várom... Tehát jönnek mennek a mesteremberek - vagyis viszem-hozom őket, megyek vásárolni amit mondanak... közben pénteken kicsengetésre hivtak egy barátnőm és keresztfiam, majd itt volt még egy barátnőm - gombapaprikást főztünk, a gyerekek meg kellően bepörögtek - ez már-már a vállalhatatlan kategória... szombaton ismét szerelés, közben főztem, tortát készitettem - Anyumnak volt szülinapja amit vasárnap ünnepeltünk.
Ebédre mentünk - volt finom flekken és sok-sok zőldség, süti, eper, torta. Mivel jó idő volt a gyerekek kint játszottak - majd felfedezték a csirkéket :



Később Bogival elmentünk székelyruhát nézni, mivel abban fognak konfirmálni és nem akartam utolsó napokra hagyni - és mennyire jól tettük, hogy felpróbáltuk - úgyanis ez kicsi neki. Közben mamához még jöttek vendégek köszönteni - volt két vendégkislány is - igy hatalmas össznépi játék kerekedett, gyerekzsivajtól volt hangos az udvar - mi meg beszélgettünk. Közben a gyerekek főztek, lovacskáztak, kergetőztek, tyúkokat etettek - és ettek zsiros kenyeret... szuper jó volt - nem is akartak hazajönni :-)
A végére egy Bulcsi aranyköpés : Anya, ez meg mi? mutatja a kutyát - Én : kutya - Ő : Anya!!! miért nyávog a kutya????
Ma pedig vissza a szürke hétköznapokhoz : mára nekem egy kis nyugi van - és kertészkedés :-)

2014. május 17., szombat

2014. május 14., szerda

Pakolás forever

Hétfőtől egyedül maradtam itthon (hurrá!!!) - igy gondoltam megejtem a gardrób kitakaritását is, átválogatom a kinőtt ruhákat, a télieket - mennek a padlásra, onnan meg átválogatom a nyáriakat és lehozom ami hordható... Úgy reméltem ez egy napra való munka - erre három nap lett belőle (vagyis kettő és fél - de mindegy). Első nap megvolt a gardrób - több kategóriába válogattam - jó lesz még, de vastag - lány, fiú - kicsi ruhák (ezek mennek tovább valakinek, aki örül neki), valamint vöröskeresztes konténer (kopottak, divatjamúltak) és kuka (minden egyéb). Nagy meglepetésemre lett egy csomó ruhám nekem is a régiekből - viszont lett egy csomó nagy is, amit nem bánok, csak annyiban, hogy kedven szoknyáim elúsztak :


És megállapitottam, hogy nincs olyan ruhám, amit a közelgő kicsengetésre vagy konfirmálásra felvehetnék - tehát irány a ruhavadászat - nekem és a gyerekeknek is! Végül mostanra csak a takaritás maradt, mert eléggé felkavartam a port - viszont a ruhák háromnegyedét kiszedtem, csak azt tartottam meg amit elképzelhetően használni is fogunk majd. Remélem nem bánom meg :-)

2014. május 10., szombat

Szóval a kert....

az alakul. A tavaly már volt egy ilyen célú próbálkozásunk több-kevesebb sikerrel : termeltünk borsót, tököt, sütőtököt, padlizsánt, lett eper és málna is. Tököt és borsót a fagyasztóba is raktam el - és mennyire jól tud esni a saját termelte főzelék télen! Tehát az idén már rákészültünk időben : tettünk retket (már ehető), spenótot (valamiért nem szereti itt, lesárgult), fokhagymát, hagymát, borsót (alakul), tököt és persze vannak még a palánták : paradicsom, paprika, brokkoli, karfiol - a tegnapelőtt pedig elvetettem a répát, petrezselymet is (lehet már késő van, de remélem lesz belőle valami). Hát ez a kert - és hiába mondja Apuci, hogy csak ha marad időd - mégis ösztönöz, mert ha dolgoztam vele, akkor azt is szeretném, hogy teremjen - ezért képes vagyok órák hosszat hordani a vizet locsolni a házból amikor a pompánk elromlott - és ennek már egy hete.... szerencsére néha megsajnálnak ott fent és lesz eső is... pont jó, mert utána szuper jól lehet gyomlálni.... A virágoskertem is alakul - igy nézett ki valamikor kb. egy hónapja

Nem, ez nem egy ókori ásatás szinhelye :-) Azóta nem változott olyan sokat, de a virágmagok mind elvetve és némelyiknek látszik már a sora is... és mint kezdő - készitettem tervrajzot is - mert hanem már nem tudnám mit hová is raktam :
Az idén kicsit későn értem ide a virágokhoz, ezért kopár a virágoskertem - mivel csak november végén volt felásva, mert akkor kőltöztünk fel - igy a tavaszi virágok mint nárcisz, tulipán, krókusz stb. már későn kerültek főldbe ahhoz, hogy az idén virágozzanak. Na de majd jövőre... és akartam még rózsát is, de az idén az is elmaradt mert képtelen voltam annyi mindenre figyelni - de azért remélem az elvetettek meghálálják a törődést és sok-sok virágom lesz a nyáron...
Végül : Muci új frizurája :
és ezt csinálják amig én ültetek, gyomlálok :
Este nem kell ringatás - a dombra fel a motorral egy nagyon jó lábgyakorlat :-)



Tudom,

hogy nagyon sokszor vagyok mostanában kedvetlen, kiabálok, veszekszem - néha magamnak is elegem van belőle. Az okra a tegnap döbbentem rá, egy barátnős beszélgetés alkalmával - pedig annyira nyilvánvaló : nincs időm semmire, olyan szinten le vagyok terhelve, hogy nem birom. És még igy sem tudom elvégezni a(z általam) kitüzött dolgok nagy részét. Mert itt van a ház - amit rendben (kellene) tartani, a kert - aminek még fele sincs elveteményezve, a virágoskert - és még a gyerekek, az autózás - na meg én, aki mindezt tökéletesen szeretném megoldani - sikertelenül... a tegnap itt volt egy barátnőm, sokat segitett : befejeztük a virágoskertet, répát, hagymát, borsót ültettünk és beszélgettünk, a gyerekek játszottak - ideális :-) Sajnos a rossz hangulatomnak ez a bezártság sem segit - és az sem, hogy Apucit csak nyomokban látjuk, és mégcsak remény sincs arra, hogy ez mostanában jobb lesz...

2014. május 8., csütörtök

Csalódott...

és szomorú....körülbelül két hete úgy jött haza Bogi, hogy nem látja a táblát, és mostanában elég gyakran fájt is a feje - persze azonnal a szemészet ugrott be, mivel neki volt még gondja a szemével : volt egy enyhe szemtengelyferdülése, amit - állitólag - teljesen kikezeltek, cilinderes szemüveget hordott 5 évig (utálta!). Kontrollra is voltunk, akkor gyógyultnak mondták - most állitólag a -2 szemüveggel jól lát... meglátjuk. Kértem küldőpapirt, majd időpontot - meg is kaptam : két hét múlva - vagyis ez lett volna ma. Egy kalap alatt Bulcsit is vittem volna az ortopédiára - a hangsúly a 'volnán' van - mert akkor még nem tudtam, hogy mindenki itthon lesz, és persze egyikük reggel 9-re, Bogi pedig délután 3ra kapott időpontot. Mondtam is Apucinak, hogy csütörtök orvos! számitok a segitségére, meg Anyumnak is - hogyha mégsem jön össze Apucinak. Erre a tegnap kiderül, hogy Apuci elfelejtett - mára beszervezett egy halaszthatatlan utat, soförrel, emberekkel amit nem lehet lemondani. Itt jött a B terv : Mama. Hivom : hát neki pont most kelnek a csirkéi, nem tud jönni - de vigyem ki őket - vagyis járjam meg négyszer az oda-vissza 40 km-es utat. Hát kösz - itt már nagyon kezdtem kiborulni, mert 4-5 ember van akivel nyugodt szivvel el merem hagyni a gyerekeket - ebből kettő máris nem vállalja... és persze az egyik barátnőm dolgozott, a másiknak meg fogászat és csontkovács volt a programja... végül visszamondtam az időpontot, másik 10 nap múlva. DE teljesen ki voltam bukva a tegnap, hogy mennyire ki vagyok szolgáltatva másoknak - mert én mindig igyekszem akkor segiteni, amikor épp kell - főleg a közeliek hozzáállása az, ami leginkább fáj, mert tudják mennyire le vagyok kötve a gyerekekkel, és hogy szinte lehetetlen három gyerekkel orvoshoz menni, és oda is figyelni, részt venni a vizsgálaton - miközben a másik kettő épp szétszedi a rendelőt vagy a várót. Megoldásom nincs : de utálom ezt a kiszolgáltatottságot, nagyon.

2014. május 6., kedd

Röviden

A hétvégén voltam 4-5 koncerten - rég nem volt ilyen, érzelmeim vegyesek. Volt Tankcsapda (khm - izé... nem is tudom, jó is amig megy a zene - de közte trágár, már-már sértően az), Bikini (ez jó volt - kár, hogy elnéztem az időpontot), Rúzsa Magdi, majd Havasi Balázs (felejtős) - és még tehetségkutató, pár dzsessz - nem volt egy katarzis.
Bogi külön jár : elengedem 9-ig, mikor hivom ki van kapcsolva a telefonja. Lemerült. Vasárnap ismét kimenőt kap, csupáncsak az a kérésem, hogy telefonon elérhető legyen. Hivom - a telefonja lemerülve! nem értem - de tényleg! Pontosan addig idegeskedtem, amig felhivott valakinek a telefonjáról. Szuper jó volt....
A három kicsi ismét itthon - köhögnek - elegem van! C vitamint adok, greff-cseppet, Stodalt, fenyőszirupot - és várok.
Tihamér már-már kezelhetetlen - mondhatom, hogy őrületbe kerget. Erről majd bővebben is.
Van úgy nektek is, hogy sokszor napokig, sőt hetekig senkinek nem juttok eszébe - majd 2-3 nap alatt reggeltől estig szól a telefon, jönnek a látogatók? Nagyon-nagyon örvendek neki - csak jobb volna lehet ha kettő között tudnék pihenni is kicsit, hogy ráhangolódjak a találkozóra :-)

2014. május 3., szombat

Majális

Ezt is megértem : Négy gyerekkel, viszonylag könnyedén - de vásároztunk! Azt hittem ez lehetetlen : figyelni a három kicsire, hogy a tömegben el ne keveredjenek és még jól is érezni magunkat. Persze elővigyázatosságból velünk jött egy barátnőm is - ez is jó volt mert ő is szeret gyerekezni, igy még megkockáztattuk a körhintát is. Mind élveztük! Volt még ugráló és csúzda, arcfestés, festettünk gipszfigurákat, lovagoltunk dinókon, szökőkutaztunk - mi meg beszélgettünk , kávéztunk - és jó négy óra múlva (bár azt mondták nem álmosak) mindenki beszédült az ágyba... és a mai napnak még nincs vége :-)










2014. május 1., csütörtök

Esti móka

Az este az egyik leghúzósabb pontja a napunknak, amikor bekerülünk úgy 7-fél nyolc körül, akkor mindenki éhes, majd utána van egy kicsi pihenés, rajzfilmnézéssel összekötve - majd indul a pörgés maximumon. Kergetőznek, csikizik egymást, bújócskáznak, nevetgélnek - ez egyrészből szivmelengető - de rendszerint ilyenkor beszélnénk meg Apucival a mindenfélét, és ez szinte lehetetlen. Mert innen kezdve nincs megállás : jön utána a fürdés, pizsibe öltözés, mese, puszi szertartás ami teljesen kiveszi belőlünk is a maradék erőt - utána csak bámulunk ki a fejünkből és beszédülünk az ágyba... Igy tombolnak (a hangerőt meg képzeljétek mellé):