2013. március 28., csütörtök

Megcsillan a fény...

az alagút végén, amikor Bulcsú - aki soha, de soha nem volt hajlandó még csak ránézni sem a bilire - most önként kéri! Sőt : bele is pisil - egymás után kétszer is! Nem semmi, az biztos - mégiscsak van remény, hogy a nyáron két szobatiszta csemetére leszünk büszkék! Boró már egy jó ideje nem végzi a nagydolgát a pelusba, szól néha mikor pisilni kell akkor is... a vicces az volt a múltkor mikor a parkba érte utól és bele kellett kakilni, szegénykém nagyon kivolt, alig várta, hogy hazaérjünk. Igenis van olyan, mikor nem erőlteted és mégis, mikor odaérik, csinálja. Nem is értem miért vannak/voltak kétségeim, mikor már megtapasztaltam már ezt Tihamérral is .... Bogival az egy másik történet, vele elég sokat biliztünk, de ő sem lett sokkal hamarabb stabilan szobatiszta mint a kicsik : nagyjából 3 éves kora előtt. Mit tesz a tapasztalat :-)
És akkor egy pár kép a fenti 'piszkos' történet után Ljudmilláról :





2013. március 15., péntek

Mindennapjaink

Amióta hosszabbak lettek a napok (tavaszt akartam irni, de az épp most nem aktuális) - ismét változott napjaink rendje. Ez úgy van, hogy megvan a napi rutinunk, de most már délután elég sokáig van világos ahhoz, hogy ezt már ne tv/számitógép előtt tőltsük, hanem valami értelmes elfoglaltsággal : és mi lehet ez most a mi jelen napjainkban? - hát megyünk haza (itthonról).... tehát délelőtt séta, amig alszanak főzés/házimunka, ébredés után eszünk, majd valamikor 4 után összepakolunk és megyünk elvesszük a tesót az oviból, majd irány a ház (vagyis a 'másik Szentgyörgy' ahogy Tihamér szépen megfogalmazta - mert az otthonát nevezi igy) Itt a gyermekeket megfuttatjuk a domboldalon, az erdőszélen, levegőzünk, majd 6 körül bevonulunk a házba és kezdetét veszi a munka, attól függően, hogy kinél mit is takar ez : Apuci szerel, csavaroz, Bogi tanul vagy épp seper, Anya pakol/felmos egy kört (úgy érzem valaki hordja talicskával a port direkt), köt, a kicsik pedig kergetőznek, visitanak, majd játszanak. Jól elvagyunk mind. A múltkor amire észbe kaptunk már fél 11 lett, úgy elment az idő - de megszoktuk, szeretjük és nem lesz annyira meredek a váltás sem.
Kergetőznek :

Mire nem jó a mérőszalag
Boró-portré
Bulcsi autózik - teljesen elmerül az útak-autók világában, elvan fél-egy órát is - csodálatos - ő az egyetlen gyerekem, aki ennyire elmélyülten képes egyedül is játszani



Kipróbáltam a kanapét - kényelmes (Tihamér lesifotója :-)
És láttunk szivárványt is a teraszról - illetve nyuszit és mókust is majdnem minden nap

2013. március 12., kedd

Előrehozott március 15

A hétvégén templomba voltunk - sajnos nem annyiszor megyünk, mint lehetne - de most Bogi fog majd járni rendszeresen vasárnaponként ifjusági istentiszteletre, hiszen jövő évben konfirmál. A mostani ünnepségre már egy jó hónapja készülnek, utolsó héten mindennap mentek (kicsit duzzogott miatta - de mostanában miért nem?) - én pedig rájöttem, hogy van nekem egy hatalmas segitségem a mindennapokban - vagyis mit jelent, mikor ő nincs itthon : mert nagyon ügyesen navigálja a kicsiket, tökélyre fejlesztette a manipuláció müvészetét  - majdnem mindent elér náluk egy kis rábeszéléssel. De nem erről akartam irni - hanem az ünnepségről - nagyon ügyesek voltak - habár nem tartom magam nagy hazafinak, és távoláll töllem ez a mártirkodás, emlékezés, búsongás - ahogy telik az idő, úgy érzem egyre jobban, hogy szükségünk van ünnepekre, közösségre amely erősiti hovatartozásunk érzését. Jó volt szépen felőltözni, a gyerekeket székelyruhába látni, ünnepelni. Az adást március 15-én, a romániai óra szerint 12-kor vetiti a Duna televizió.




2013. március 2., szombat

Betegség esetén...

igy alszik Boro (vagyis igy szórakozik Anya) :

És ez mindenkire érvényes : csakis anya közelében jó, lehetőleg rásimulva, vagy simogatva... a tegnap készültek ezek a képek, a kamerával, kb fél órát aludt Boró az ágyban, utána még jó órát az ölemben. Szivesen csinálom, sajnálom őket, simogatom a fejecskéket, hátakat - ha ez az ami jó nekük. Na de, amikor az egész összeadódik (vagyis 4 beteg gyermek + 1 beteg Apuci) - 1 hét betegeskedés.... áááá, egy kicsit ki vagyok azért én is....