2012. december 31., hétfő

BOLDOG ÚJ ÉVET MINDENKINEK!


Még mindig Karácsony...

Nagyon szép volt az elmúlt hetünk - nem csináltunk pedig majdnem semmit - csak játszottunk, ettünk, itthon voltunk.... de jó volt! miután lefeküdtek a gyerekek beszélgettünk, filmet néztünk! 24-én egész napi készülődés után, sikerült fél hatra elkészülni a fával, hatra templomba mentünk : és kezdetét vette az Ünnep. A templom pont olyan volt mint régen : hüvös és gyerekkel teli :
Majd mamánál vacsoráztunk, megjött az Angyal! Az ajándékokat persze azonnal kibontottuk/kibontották és már játszottak is! csodálták a gömböket (amit Boró következetesen labdának hiv :-), diszeket és a csokit (szaloncukrot).
Az est fénypontja azonban a nagy forgószék volt : amire bátyám észbekapott máris benne volt egy picur és kettő meg tekerte körbe-körbe, majd váltottak :-)
Mint a szélvész....

Itt épp Bulcsi forog

Tihamér...

Boró...

Bogi sem maradt ki :-)

Majd felfedezték Sziszit ... aki egyártalán nem örült a népszerüségének :


Majd hazajöttünk, itt újabb ajándékok amiket mind kibontottuk és játszottunk is velük :



Későn feküdtünk le... Másnap Anyósomékhoz mentünk, ebédre. Előtte megpróbáltam elkésziteni az  aktuális évi gyerekek-a-fa-alatt képet - amit Boró szerencsésen bojkottált. És már ezután nem volt mit tenni : nem és nem akart beülni a fa alá, azóta meg nem volt olyan, hogy mind a négyen itthon legyenek... azért még reménykedem


26-án forró teát és sok-sok sütit csomagoltunk össze és felmentünk a Házhoz szánkózni. Végül is szánkózni nem sikerült, de havat lapátoltunk, sétáltunk, tüzeltünk a kandallóba és persze megettünk/megittunk mindent. Jövőre reményeink szerint már itt karácsonyozunk!








2012. december 29., szombat

Karácsonyi emlékek

Gyerekkoromban is majdnem mindig hideg volt és hó, csakúgy mint most. Szép volt. A fát soha nem értettem, hogyan is került oda, mikor is sikerült felőtöztetni, de mindig sikerült :-) és volt ajándék is alatta... nem igazán emlékszem az ajándékokra - érdekes - csak a hangulata, varázsa jön vissza, a várakozás a csodára... majd a megérkezés. Az, hogy ez az ünnep Jézus születésnapja - az sokkal később tudatosult bennem. A várakozáshoz hozzátartozott az is, hogy mindig jártunk vallásra és volt templomi szereplésünk is : pásztorjáték vagy verset mondtunk. De szerettem! Ez volt a szenteste menete : rendszerint 6 órára mentünk, mindig siettünk, ropogott a hó a talpunk alatt... a templomba mindig hüvös volt, de a gyerekek padja a kályha mellett - az volt a legmelegebb hely....itt már rendszerint volt már karácsonyfa, rövid áhitat, majd a szereplés - énekeltünk 'Mennyből az angyal...'-t, 'Pásztorok, pásztorok...' majd kaptunk ajándékot is, persze... Utána mindig nagymamámhoz mentünk, annyira szerettem ezt is! itt már főtt a vacsora, süti, volt szintén ajándékozás. Majd hazasétáltunk. Ekkor már sok helyen láttuk, találgattuk : megjött az Angyal - és persze már otthon is.... Azt szeretném, ha a gyerekek is igy emlékeznének majd a hajdani karácsonyokra mint én most - a sietős várakozás, a csöndes áhitat, az ünnep varázsa, az eggyüttlét öröme.... mennyire igazak és mennyire szépek! Az idén is sikerült létrehozni a varázslatot.  És ezzel a kedvenc versemmel kivánok utólag is egy Áldott, boldog, meghitt Karácsonyt mindenkinek!

2012. december 22., szombat

Karácsonyi hangulat-alapozó

A facebookon tagja vagyok egy kötős-horgolós csoportnak, és mondanom sem kell - többet kötök/kézimunkázok mint valaha... minden nap szebbnél szebb inspiráló mintát látok, és mind akarom... a nyakmelegitős cserebere csoportnak tiszta véletlen lettem tagja, meghivót kaptam, mondtam 'talán' - és a végén láttam bevettek, pedig csak gondolkodtam rajta... mindenesetre nem bántam meg. A szabályok : mindenki kap egy társat, akinek a kérdőiv-válaszai alapján elkésziti a meglepi nyakmelegitőjét...persze ez nem egy egyszerü dolog, hiszen egy vadidegen embernek kell kitalálni, minek is örülne... és megindul a nyomozás fényképek alapján, a másik által készitett munkák szerint, válaszok, választások adják meg a támpontot... az én párom Nagy Viki volt, egy Honey cowl készült Neki :

azt mondja, szereti... én szeretettel készitettem!
És amit én kaptam Zsuzsától :

telitalálat minden szempontból : tetszik a szine, szeretem, jó meleg - ez lett az aktuális idei kedvenc kiegészitőm, szinte minden nap rajtam van. A cserebere pedig megalapozta a karácsonyi hangulatomat - a kutatás, a tervezés, megvalósitás, a várakozás időben odaér-e, mit szól hozzá a másik, tetszik neki? mind mind olyan pillanatok melyek szorosan előrevetitik az igazi ünnepet. Azt mondtam már, hogy csak gyerekkoromban kaptam személyesen nekem kötött ruhadarabot? mindenesetre szerettem játszani, nagyon is!

2012. december 21., péntek

Nem éppen karácsonyi....

de azért leirom.... világvége hangulat uralkodik mifelénk - szó szerint és átvitt értelemben is. Mivel mindenhonnan ez folyik (még a csapból is, a tv-n egyelőre csak a Minimax megy, ott nem riogatják az gyerekeket) az embernek akaratán kivül is elültetik a fejében a bogarat : mert mi lenne ha... tényleg megtörténne? gyerekek, család stb. belegondolni is borzasztó, néha nevetek rajta, máskor bosszankodok - mert mégis kinek jó ez? Bogi egyik osztálytársa ma sirva fakadt tiz előtt pár perccel, hogy vége, mi lesz most? a fene a médiába! Itthon : húúúúú, ez a nehezebb oldal : a bezártság nagyon idegörlő tud lenni! Úgy érzem kifogytam minden ötletből amivel lekötni, szórakoztatni lehetne a Népet - igy mostanába a számitógépen nézik a Miki egér játszóterét, Boró pedig akár le is doktorálhatna : bekapcsolja a gépet, ha vége a rajzfilmnek, akkor újat indit el! - 2 évesen. Amúgy van minden este egy másfél, két órás időszak amikor TOMBOLNAK! a végére csurom viz mindenki, a lakás pedig... elképzelhető...
A másik meg : ma megvettem a karácsonyi ajándékok hiányzó részét - és : tolongás mindenhol, lökdösődnek az emberek, ideges mindenki... pedig eldöntöttem, elhatárolom magam ettől az őrülettől, mert minek kell az a mit tudom én hányadik dezodor, blúz, váza vagy micsoda, ami esetleg majd nem is tetszik majd a célszemélynek. Próbálkozom : nagyszülők illatosgyertyát kapnak és saját készitésü naptárt (2 éjszakámba áll), a gyerekek képeskönyvet - és távirányitós autót - ez utóbbi sajnos nem illik a képbe, de na... Apucival pedig élményt kapunk egymástól : elmegyünk kettesben valamikor valahová :-) és ez hűen tükrözi fáradtsági faktorunkat.... neki az épitkezés, munka  - nekem a család és a mindennapok... Másik bosszúságom mára : kabátot szerettem volna venni - és nem kaptam! pedig szerintem nem én vagyok a legnagyobb méret (na jó, van rajtam plussz, de akkor is nem ennyi), és nem is vagyok igényes, mert olyan kell, amelyik : - nem karcsúsitott, nem csipőig ér, sportos legyen, ne susogjon, ne legyen világos... nem is olyan bonyolult, úgy-e? turkálózni nincs időm.... nem tudom mások honnan őltözködnek, nekem most maradt egy közeli nagyváros és nem kevés frusztráltság (tudom, hogy inkább tinikre gondolnak - de aki esetleg teltebb, az húzzon zsákot magára?)

2012. december 15., szombat

Tél van

De még milyen! a tegnap -31 fok volt a Bodzafordulón (ez tölünk kb. 50 km, Románia egyik leghidegebb pontja) - itt nálunk 'csak' -23. Nem is mentünk ki, mert egész nap -10 alatt volt a hőmérséklet, nem akartam kifagyasztani őket. Lassan beszorulunk a házba - persze járunk ki, de hiányoznak a nagy séták, a ráérős, beszélgetős délutánok a játszótéren... azért megyünk szánkózni , szeretik mind, a havat is, de nem lehet sokat kint lenni, max egy-másfél órát - de ez nem arányos az őltölködési idővel, mert amig rájuk húzom azt a három réteget - harisnya, polár alsók, kezeslábas x 3 + hisztik - és még magamat is felőltöztetem, hát majdnem el is megy a kedvem a sétától... pedig ilyenek :








2012. december 13., csütörtök

A második gyertya és állatos keksz

Tudom, már elég rég volt a hétvége és lassan meggyujtjuk a harmadik gyertyát is. Sajnos nagyon hideg lett mostanában, de ez kedvez a benti tevékenységeknek, készülődünk az ünnepre, sütögetünk, játszunk, rajzfilmezünk - most ez a jó! A hó, a hideg meghozta az ünnepi hangulatot - olyan jó ilyenkor a melegben beszélgetni, gyertyát gyujtani és sütni. A hétvégén a nemrég vásárolt állatos kiszurót próbáltuk ki, egy linzeralapot választottam, omlós tésztát, mindenféle 'emelő'anyag (sütőpor, szoda) nélkül - végülis ezt a receptet próbáltuk ki Bogival amig a kicsik aludtak. Finom lett.




2012. december 6., csütörtök

Ééééééés : Mikulááááás!

A Mikulás-várásunk mozzanatai
Reggel jó korán kelek, fél hatkor - mert ilyenkor még mindenki alszik és mert ilyenkor zavartalanul készülhetek az esti pillanatra. Persze megszülethetnének a csomagok a déli alvás alatt is, de ez bizonytalan, néha Bulcsi bojkotálja a déli alvást (és igen, igazam volt - meg Bogi is hamarabb hazajött...). Szóval reggel, jó másfél óra alatt sikerült elkésziteni 12 csomagot, ezeket a kamrába rejtettem, ez van a legközelebb a cipőkhöz és itt nem matat senki. Remélhetőleg.
Hazajönnek a nagyok felfütött, mikivárós hangulatba, beszélgetünk róla, gyertyát gyujtottunk, kalácsot sütünk. Most épp rahátos és fahéjas/mazsolás készül, közben ebédelünk. Amikor kezdenek kicsapni a finom illatok, már percenként jönnek érdeklődni a 'kalácska' sorsa felől - persze várni kell mig kihül egy kicsit.... Bogi tanul.
Havazni kezd, percek alatt jó nagy hó lesz, Mikulás szánon jön.
Rossz hir : Apuci telefonál, lehet nagyon későn ér haza, sok munkája van. Teljesen kikészülök, mert egyedül nem Mikulás, a Mikulás. Mindegy, csinálom, de a kedvem elillan. Tudom szeretne itt lenni, ő is rosszkedvü.
7 körül Bogi rendet rak a cipősállványon és kitakaritja mindenki a saját cipőjét Bogi vezényletével. Persze kiabálnak, Bogi főnökösködik, de a végére mindenik tappancs tiszta és a helyén. Rendet rakunk.
 Rajzfilmet néznek, várnak. A terv az, hogy fél kilenc körül kádba dugom mindhárom kicsit, Bogi felügyel tiz percet, amig én lelépek teregetés ürügyén. És : betoppan Apuci, végzett, jött - nem késett le semmiről.
Észreveszik. És kezdetét veszi a nagy játszó/csokievő maraton. Mindenkinek tetszik amit kapott, de még inkább a másik játéka : Bulcsi kalapácsos fajátékot kapott és autót, de neki mégis Tihamér villogó autója tetszik igazán - persze végül sikerül kompromisszumot kötni : Tihamér szivesen kalapácsol, Bulcsú villog, Bori autózik, jól elvannak. 11 kor sikerül lefeküdni.
Ma pedig az oviba is jött a Mikulás. Az igazi :-) Nem ijedtek meg töle, igy fogadták :









2012. december 3., hétfő

Várakozás

És kezdetét vette az Advent. Bár a karácsonyi hangulat még várat magára - talán a hideg és a hó hiánya miatt is - csütörtökön eszméltem rá, hogy ez a vasárnap lesz az első adventi vasárnap. Ez nálunk azt jelenti, hogy kirakjuk a naptárt - ez most totál felkészületlenül ért, igy az első három napon csak cukor/csoki van, és presze elkezdjük kicsit disziteni a lakást, na meg elkészül az adventi koszorunk. És András-napozunk. Ez volt a tegnapi program, és minden pontot teljesitettünk - viszont el sem hiszem : szerdán Mikulás! Azta mindenit :-)