2012. szeptember 24., hétfő

Kávészünet....

Borónak sikerült belöttyinteni a kávét a laptopba majd'egyhete, igy nem volt gépünk... viszont kitakaritottam, sokat játszottunk, pihentünk, gyógyultunk (mert 3 nap ovi = nátha előbb T.-nél, majd mindenkinél). A billengyüzet most sem müködik, a virtuális billentyüzetről pötyögtetek - így nem is leszek egy darabig még, a gép is javitóba lesz... nem is bánom - addig is kötök, olvasok, tornászok. Jó lesz.

2012. szeptember 13., csütörtök

Tengerparti nyaralásunk

Az idei utolsó, most tényleg indul a suli/ovóda. Egy hétig voltunk a Fekete tengernél, Mamaian pontosabban - és hát nagyon-nagyon jó volt. Vsaárnap reggel érkeztünk, aznap kicsit felhős volt, nem lehetett fürödni, viszon a gyermekek nagyon örvendtek, jó nagyot sétáltunk, lakást kerestünk és találtunk, majd aludtunk egyet (egész éjszaka utaztunk és aludni csak ők aludtak), majd ismét sétáltunk...
Első találkozás a tengerrel:


És Tihamér belerohant a vizbe...
Ésti séta ,  persze a tengerparton - itt egy picit féltek mert morajlott, süvöltött, hullámzott és sötét is volt

Másnaptól viszont indult a strandolás : a viz eléggé hideg volt 20-24 fok, de ez nem gátolta meg a gyerekeket abban, hogy ne üljenek benne egész nap, mig elkékült szájjal, vacogva ki nem szedtük belőle - egyedül Bulcsú volt aki tartózkodott ideig-óráig a fürdőzéstől ... És mivel eléggé fújt a szél itt Mamaia-n és fülest kaptunk miszerint máshol jóval védettebb a part és melegebb a viz, igy pár nap felkerekedtünk és más strand utá néztünk. Igy találtunk rá az Eforie-Sud-i öbölre, ami mindenkinek nagyon bejött : szélmentes part, meleg napsütés, meleg(ebb) viz. Egyetlen hátránya, hogy majdnem másfél óra autózásra volt a szálláshelyünktől, ami oda-vissza úgy-e 3 óra... igy csak két nap autóztunk át ide... A szállásunk nagyon jó volt, kivéve persze, hogy hangosak voltunk párszor (a gyerekek) és megszólitottak - tudom, hogy Tihamérnak nagyon erős hangja van, meg persze Borinak is, de mindig kértem elnézést, azt ne is emlitsem, hogy a szomszédban épitezés folyt reggel 8 és este 6 között - és ez, érdekes módon a csendszerető tulajt nem igazán zavarta... (végül is úgy gondolom inkább az volt a gond, hogy a gyermekek nem beszéltek románul - mert első nap már rákérdezett, és minket meg arról vallatott miért nem tanitjuk meg őket - na de mindegy...). Tisztaság volt és főzni is lehetett, volt játszótér és udvar, közel a tengerpart ezek voltak a fontosak nekünk. Mindennap készült egy meleg étel (na nem müremekek de paprikás, spagetti, saslik, sajtostészta és társai) de csak olyan, ami hamar megy - amig aludtak összedobtuk egy-egy kávé vagy sör mellett...

A Napfelkelte
és biciklivel
Tihamér és Bogi
Bulcsú és Boró

:

folytatom....